Hol tud egy szerető belépni a kapcsolatba?

A szerelmesek a megismerkedésük hajnalán mérhetetlen figyelemmel, a szeretetnyelv minden fajtájának bevetésével, kápráztatják el egymást. Ezektől egy olyan kohézió keletkezik a pároknál ami szétszakíthatatlanná teszi őket.

Minden apró rezdülésre rezonál a másik fél és mint a cipzár fogai összezárnak a külvilág ingereivel szemben. Majd ahogy telik az idő elmaradoznak az apró figyelmességek, a másik felé fordulás, a közös minőségi idő, a mély beszélgetések, amelyektől mindenkinek a saját (érzelmi biztonságot nyújtó) területén egy hiány, egy rés keletkezik. Nincs meg a cipzár egy foka. Egy ideig még fel lehet rángatni, kis ügyességgel tákolgatni de ha már több fok hiányzik, rések, üregek keletkeznek, ami miatt már nem működik a szoros összetartozás érzés, és előbb utóbb a két ember már nem lesz kompatibilis egymással. Ahol a hiány megjelenik azon a területen tud a szerető szépen beosonni a kapcsolatba, pótolva a hiányzó láncszemet. Ha a pár között csak egy-két érzelmeket mélyen nem érintő területen nincs meg az összhang, úgy egy kapcsolat működésében még jót is tehet egy szerető, mert a kieső részt betölti (ez a férfiaknál többnyire a szex, az elismerés és a tisztelet, a nőknél az érzelem, a figyelem hiánya és az, ha nem érzi nőnek magát az adott kapcsolatban) a többivel pedig képes továbbra is a társához kapcsolódni. Amikor már nagy a párok közötti távolság, és tele vannak érzelmi űrrel, akkor egy kívülről érkező figyelem, szeretet végleg eltávolíthatja őket egymástól és a válás irányába löki a kapcsolatot.
Amikor nincs harmadik személy, akkor két egymástól végleg elidegenedett ember hatalmas szeretet deficittel él egymás mellett, amely előbb utóbb betegségek formájában figyelmezteti őket arra, hogy nem a megfelelő mederben folyik az életük. (magas vérnyomás, vese, nőgyógyászati problémák megjelenése)
Tudomásul kell venni, hogy mindkét félnek figyelni kell arra, hogy a társa érzelmi szükségletei ki legyenek elégítve. Amennyiben ezt figyelmen kívül hagyjuk bármelyik párkapcsolatunk a fent említett forgatókönyv alapján fog működni. Erre mondják azt, hogy magunkon kell dolgoznunk, mert egy kapcsolatba minden esetben önmagunkat visszük.
Jó ha legalább mi vagyunk viszonylag rendben, mert magán a kapcsolaton úgy is van mindig folyamatos teendő.
Ez a rohanó világ nem könnyíti meg a házasságok optimális működtetését. A gyerekek, a karrier, a munka, a takarítás, a napi rutinok…felmentésül szolgálnak számunkra, hogy miért nincs elég időnk a társunkra.
Bárcsak nálam lenne a bölcsek köve de sajnos nincs a birtokomban egy mindenki számára örök érvényű recept. Ki-ki maga döntse el mi képez nála valódi értéket és aszerint priorizálja az élete meghatározó területeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük